Nem is kell minősíteni az utóbbi években felszaporodó és kertjeinkben egyre nagyobb károkat okozó rovarok elleni védekezés nehézségeit, mert a kertészkedéssel foglalkozók a saját bőrükön tapasztalják mekkora gond a vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska elleni hatékony védekezés, miközben a termés érik és a poloskák szívogató kártétele miatt jelentős veszteséget szenved el a kiskertben, nagykertben vagy az üzemi termelésben dolgozó.
Az ősz közeledtével az érő gyümölcsökön, zöldségeken hívatlan vendégek megjelenését tapasztalhatjuk. A jól ismert ecetmuslica rokona a foltosszárnyú muslica, amely először Európában 2008-ban jelent meg és a csapadékosabb években, párás klimatikus körülmények között sok problémát okoz több gazdanövényén.
Augusztus hónapban a kánikulai meleget záporok, zivatarok szakítják meg, amely lehűléssel jár együtt. A párás, csapadékos klíma megfelelő közeget teremt a sérült vagy ép gyümölcsök felületén megtapadó szürkerothadás fertőzésének. A gombakórokozó szürkerothadás a gyümölcsöt károsító rovarok, a heves zivatarok, vagy a vékony terméshéj megrepedése révén juthat ideális, szénhidrátban növekedő beltartalmú táptalajára, ahol gyorsan elszaporodik a fülledt, párás és nedves körülmények között. Ezért ez az időszak komoly veszélyt jelent a termés mennyiségére, minőségére.
A növényi kórokozó gombák és baktériumok egy része bizonyos életfolyamataihoz feltétlenül szükséges a csapadék, vagy a tartósan mérhető levélnedvesség. Júniusban a kánikula mellett gyakoriak az esős periódusok. A magas hőmérséklet és az időnként erős UV sugárzás sem fékezi meg jelentősen a nedvességet kedvelő kórokozókat abban, hogy újabb és újabb fertőzéseket okozzanak.
A májusi csapadékos időszak után berobbanó nyárias meleg hatására a szőlőben gyors hajtásnövekedés indult el. A virágzás a legtöbb fajtánál elérte a fővirágzás állapotát és napokon belül láthatóvá válnak a kötődött bogyók. Ez a szőlő legérzékenyebb fejlettségi állapota, amikor a fürt fogékonnyá válik a szőlő lisztharmatra és a szőlő peronoszpórára.
Az esőzések hatására, különösen az érzékeny almafák levelein felszaporodtak a lisztharmat telepei. Az elsődleges fertőzések után a felmelegedést követően gyorsan kialakulnak a másodlagos fertőzések, amelynek a hatására az asszimilációs felület csökken és romlik a növény kondíciója. Hasonló a helyzet a már kialakult varasodás fertőzésekkel.
A hűvös időjárás ideális a tarfrinás levélfodrosodás betegség terjedésének őszibarackon, nektarinon, szilván, mandulán. A hidegkedvelő gomba korábban, az első levelek kifejlődésekor megjelent már a leveleken, és ha időben és elég gyakran nem sikerült permetezni a fákat, akkor a levelek elszíneződés, torzulás tüneteivel gyakran találkozhatunk.
A száraz tavaszi periódus után erős záporok zivatarok vonulnak át az ország területén május első napjaiban, amire már nagy szüksége volt növényeinknek. A lehűléssel járó eső a leveleket tartósan fennálló levélnedvességgel borítják, ami beindítja a gombák, baktériumok szaporodását.
Egy héttel ezelőtt szinte az egész országban elkezdődött a kajszibarack virágzása. Március utolsó hetében pedig teljes virágzásban vannak a sárgabarack fák. A monília virágfertőző változata a kinyílt virágokon keresztül kerül be a bibeszálon át a virágba, ahol a virágzatot megfertőzve a hajtás fertőződése is elkezdődik.
A mandulánál, kajszibaracknál, fajtától függően a cseresznye és meggynél, az almánál és az őszibaracknál is a rügypattanás állapotában vannak a gyümölcsfáink. Ez a legideálisabb időpont, hogy a rügypikkelyek alatt telelő kártevőket is elérve elvégezzük a lemosó kezeléseket. A lemosó kezelés sikerességét a növény fejlettsége mellett meghatározza a levegő hőmérséklete. Minél magasabb hőmérsékleten végezzük el ezt a kezelést, annál aktívabb állapotban találja a károsítót a hatóanyag, így annál nagyobb mértékben tudja azt elpusztítani.
