Amikor a napközbeni időjárás októberben a nyár végét idézi, és a levegő hőmérséklete 10 ◦C vagy fölé emelkedik, akkor tanácsos elvégezni a záró permetezéseket, vagy később az intenzív lombhullás után az őszi lemosó kezeléseket. A záró permetezéssel és az őszi lemosó kezeléssel már nem az ez évi termés érdekében avatkozunk be, hiszen a kezelés ekkor a betakarítás után történik, hanem a fákon, szőlőtőkéken a télre készülő károsítók gyérítésére szolgálnak.
Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben megfigyelhető a dióhéj korai barnulása, rothadása, majd az érés előtti korai terméshullás. A termés minősége romlik, mennyisége csökken, a csonthéj felületén foltok alakulnak ki. A csapadékos években ezekkel a tünetekkel korábban is találkoztunk már, amikor a tartós nedvesség hatására baktériumok fertőzik a terméshéjat, amely rothadni kezd.
Az érés időszakát elérve sem pihenhetünk, ha a gyümölcs és szőlő növényvédelmi munkáira gondolunk. Ebben az időszakban is számos kórokozó és kártevő veszélyezteti a gyümölcsöket, terméseket, lombozatot. Igaz ez akkor is, ha a mostanihoz hasonló száraz és túlzottan meleg időjárás a jellemző. Az érzékenyebb fajtákra a kórokozók miatt ekkor is figyelni kell. A szürkerothadásra, gyümölcs moniliniára fogékony fajták ebben az időszakban is fertőződhetnek, ezért az érés kezdetétől akár 2-3 alkalommal is érdemes permetezni pl. az őszibarackot, nektarint.
A csapadékot követően kialakuló nyárias hőmérséklet és páratartalom hatására a szőlőleveleken már kialakult, de nehezen észrevehető szőlő lisztharmat foltokon tömegével fejlődnek a fertőzésre képes konídiumok. Ezek azok a fertőző anyagok, amelyek a lomb nem megfelelő védelme mellett a hajtásokon, fürtkocsányon és bogyókon is megtapadhatnak és ott gyors lisztharmat micélium fejlődést idéznek elő. Hatására a bogyószövet fejlődése lassul vagy megáll és a környező egészséges bogyószövetek növekedése következtében a fertőzött foltok megrepednek, bogyósérvesség alakul ki.
A júniusban lehulló heves, gyakran nagy mennyiségű csapadék, néhol erős szél befolyásolja a növényvédelem, permetezéseink hatékonyságát. A kiskertekben ugyan úgy nehéz a növényvédő szerek megválasztása, mint a nagyüzemekben ebben az időszakban. A csapadékmentes napokon végezzük el a permetezést, hogy a kezelés végétől számítva legalább 2 óra teljen el a következő csapadék érkezéséig, hogy a hatóanyag a növény felszínén ki tudja fejteni hatását, a szisztemikus készítményeknél fel tudjon szívódni.
A gyakori záporok, kisebb-nagyobb zivatarok és a nem túl meleg május végi időjárás kedvező feltételeket teremt a gyümölcsösökben, szőlőinkben a kórokozók megtelepedésének és felszaporodásának. Az első tünetek kialakulását nehéz felismerni, vagy a gyors lefolyású fertőzéseknél a hirtelen sűrűn megjelenő tünetek hívják majd fel magukra a figyelmet. Ezeknél a fertőzéseknél minden esetben a tömeges tüneti megjelenést kell elkerülni, mert a védekezés akkor hatásosabb és gazdaságosabb, ha azt már az elején blokkolni tudjuk.
Az elmúlt hetekben gyorsan fejlődtek a szőlő hajtásai és láthatóvá váltak a virágkezdemények. A hajtások hossza a legtöbb fajtánál meghaladja a 20 cm-es hajtáshosszt. A nagyobb lombfelület nagyobb tapadási felületet is jelent a kórokozó gombák számára. A gyakori, kis mennyiséget jelentő esőzések, vagy az egy alkalommal lehulló nagy mennyiségű csapadék és a meleg napok hatására a szőlő lisztharmat áttelelő képleteiből kiszabadulhatnak az első fertőzést okozó spórák.
Tisztelt Partnereink!
Termékkínálatunkban megjelent a NEMASOL 510 g/l metam-nátrium = nátrium-N-metil ditiokarbamát hatóanyagot tartalmazó folyékony talajfertőtlenítő szer.
További információkért és felhasználási javaslatokért keressék fel a termék adatlapját:
https://agroterm.hu/termekek/nemasol
A virágzás időszakában jellemző időjárás az almák számára sem volt ideális. A hűvös, olykor fagyos éjszakák több megyében várhatóan jelentős termésveszteséget okoztak. A megmaradt és kötődni képes virágokat, fákat most különösen óvni kell a kártevők, kórokozók és a növénykondíció gyengüléséből fakadó betegségektől. Az első levelek megjelenésétől az almafa lisztharmat tüneteivel találkozhatunk, amelyek lisztszerű bevonatai jól láthatóak a leveleken.
A meleg tavaszi időjárást követően a lehűlés a virágzó gyümölcsfákon károsodást idézhetett elő. A virágzás időszaka a növény számára az egyik legérzékenyebb időszak, ezért az ilyenkor a gyümölcsfát érő szélsőséges időjárás, fizikai hatások vagy tápanyaghiányos állapotok gyengítik a növény természetes ellenálló képességét kórokozókkal, kártevőkkel szemben.
