Tisztelt Partnereink!
A Bordói lével kapcsolatos híresztelést, mely szerint állítólag ez a szer okozta, hogy magas volt a foszfit tartalom az almában, a mellékelt cikk félremagyarázása okozza. A cikkben említett kísérlet azt bizonyítja, hogy ha az alkalmazott növényvédőszerek mellett, vagy benne foszfort is tartalmazó szert (Pl. foszfonsavat, etil-foszfonsavat) használnak, okozhatja a gyümölcsben a foszfit tartalom növekedését.
Tisztelt Partnerünk!
Az Agroterm Kft. tudomására jutott, hogy a ,,Bordói lé" eInevezésű termékkel kapcsolatban valótlan híresztelés terjed, mely szerint állítólag ez a szer okozta, hogy magas volt a foszfit tartalom az almában.
A hűvös, fagyos tavaszi időjárást a csapadékos, párás május követte. A hidegtűrő, ill. hűvös időjárásban fertőző kórokozók felszaporodása korán elkezdődött és jelenleg is zajlik. Az őszibarack, nektarin levelén sok héttel ezelőtt láthatóvá vált a tafrinás levélfodrosodás. Míg a melegebb tavasszal jellemezhető évjáratokban csak az érzékeny fajták betegszenek meg, addig az idei évben nehezen találunk olyan őszibarackot, nektarint, amely nem fertőződött volna.
Május első hetében a csapadékos időjárás és a levegő hőmérsékletének csökkenése miatt nehéz volt megvédeni főleg a meggy és kajszibarack fákat azok egyik legnagyobb veszélyt jelentő és évről évre fertőző gomba kórokozójától. A virág és hajtásfertőző monilinia már a virágzás kezdetén a virágokat, azon belül a porzószálat és a sziromleveleket fertőzi. A hűvös, párás, csapadékos időjárás esetén a fertőzés akár pár óra alatt bekövetkezhet.
A hűvös áprilisi időjárás ellenére a fogékony almafákon megjelent a lisztharmat primér tünete. A rügypikkelyek alatt telelő lisztharmat a felmelegedés hatására szaporodni kezd, gombafonalai egyre nagyobb területeket fednek be és a kis hajtások már fertőzötten bújnak ki. A tünet szabad szemmel is jól látható és több, esetenként sok hajtás fertőzött lehet, ami megijesztheti a gondos almatermelőt. A hajtásokon megjelenő elsődleges tünetek megfékezése azért fontos, mert a későbbiekben a másodlagos fertőzések kiinduló forrásai lehetnek.
A tavaszi lemosó kezelés legmegfelelőbb ideje a hőmérséklet emelkedésével a rügyfakadás után, de még lehetőleg a színes bimbós állapotig bezárólag tart. Ennek oka, hogy 5 C alatti hőmérsékleten a hatóanyagok veszítenek hatásukból, valamint a növényfenológia fejlődésével nő a perzselés veszélye. OLAJOS RÉZKÉNT a rügypattanáskor használjuk lemosó szerként, majd kisebb töménységben a vegetációban is felhasználható.
Amikor a napközbeni időjárás októberben a nyár végét idézi, és a levegő hőmérséklete 10 ◦C vagy fölé emelkedik, akkor tanácsos elvégezni a záró permetezéseket, vagy később az intenzív lombhullás után az őszi lemosó kezeléseket. A záró permetezéssel és az őszi lemosó kezeléssel már nem az ez évi termés érdekében avatkozunk be, hiszen a kezelés ekkor a betakarítás után történik, hanem a fákon, szőlőtőkéken a télre készülő károsítók gyérítésére szolgálnak.
Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben megfigyelhető a dióhéj korai barnulása, rothadása, majd az érés előtti korai terméshullás. A termés minősége romlik, mennyisége csökken, a csonthéj felületén foltok alakulnak ki. A csapadékos években ezekkel a tünetekkel korábban is találkoztunk már, amikor a tartós nedvesség hatására baktériumok fertőzik a terméshéjat, amely rothadni kezd.
Az érés időszakát elérve sem pihenhetünk, ha a gyümölcs és szőlő növényvédelmi munkáira gondolunk. Ebben az időszakban is számos kórokozó és kártevő veszélyezteti a gyümölcsöket, terméseket, lombozatot. Igaz ez akkor is, ha a mostanihoz hasonló száraz és túlzottan meleg időjárás a jellemző. Az érzékenyebb fajtákra a kórokozók miatt ekkor is figyelni kell. A szürkerothadásra, gyümölcs moniliniára fogékony fajták ebben az időszakban is fertőződhetnek, ezért az érés kezdetétől akár 2-3 alkalommal is érdemes permetezni pl. az őszibarackot, nektarint.
A csapadékot követően kialakuló nyárias hőmérséklet és páratartalom hatására a szőlőleveleken már kialakult, de nehezen észrevehető szőlő lisztharmat foltokon tömegével fejlődnek a fertőzésre képes konídiumok. Ezek azok a fertőző anyagok, amelyek a lomb nem megfelelő védelme mellett a hajtásokon, fürtkocsányon és bogyókon is megtapadhatnak és ott gyors lisztharmat micélium fejlődést idéznek elő. Hatására a bogyószövet fejlődése lassul vagy megáll és a környező egészséges bogyószövetek növekedése következtében a fertőzött foltok megrepednek, bogyósérvesség alakul ki.
