Szent Mihály napja a népi hagyomány szerint a nyáron legelőn tartott állatok behajtásának a napja. Ettől a naptól kezdve az őszi időjárást gyorsan válthatja fel a hideg. Erre készülnek a növények kártevői és kórokozói is. A házak zugait keresik fel ilyenkor a már jól ismert harlekin katicák, vagy a rendkívüli módon elszaporodott és több gazdanövényen megjelenő zöld vándorpoloska is. A fák kéregrepedéseiben keresnek téli menedéket a gyümölcsmolyok közül néhány.
A gyümölcsök érése során tapasztalhatjuk, hogy a teljes beérés előtt a termés egy része a talajra hullik. Ennek oka lehet természetes tisztulás, ami a virágzás végétől kezdődően zajlik, de lehet az időjárás hatására bekövetkező gyümölcselrúgás is. A virágzás, terméskötődés idején bekövetkező időjárás jelentette szélsőségek a hideghatás, a túlságosan meleg hőmérséklet a leggyakoribb okai a jelenségnek.
A peronoszpóra gomba nemzettségei többféle gazdanövényt képesek megfertőzni. Megbetegítheti a szántóföldi növények közül a kukoricát, napraforgót, szóját, de a zöldségnövényeink közül is jó párat fertőzhet. A nagyobb kárt uborkában, hagymában okozza. Mostanság gyakran találkozunk olyan hagymával a boltok polcain is, amelyek nedvesen rothadnak, vagy félbevágva barnás elszíneződést mutatnak. A csapadékos időjárás következtében ebben az évben gyakran fertőződhettek a hagyma levelei és a hagymatest is gombákkal és baktériumokkal.
A gyümölcsök érése előtt, ha gyakori a csapadékos napok száma, vagy jégeső sérti fel a termést, netalántán rovarkártevők nyitnak kaput, akkor könnyen fertőződnek a termések a gyümölcsrothadás kórokozóival.
Több tápnövénnyel is rendelkező kártevők jelentek meg június második felében dísznövényeinken, szőlőn, gyümölcsökön. Minden évben növekszik a károsított növények száma a Magyarországon megtelepedett amerikai lepkekabóca által, amely ebben az időszakban még zömében lárva állapotban van. Könnyen felismerhető fehér viaszváladékáról jól beazonosítható. Kártétele ellen lárva állapotban érdemes védekezni, így a kifejlett egyedektől is megkímélhetjük növényeinket. A lárva ellen kell időzíteni a permetezést a vándorpoloska esetében is, amelyek mostanában kelnek ki tojásaikból.
A májusi és a júniusi záporok, zivatarok azoknak a kórokozóknak a fertőzési feltételeit teremtik meg, amelyekkel a száraz időjárásban nem, vagy csak elvétve találkozunk. A felszaporodásukat a meleg napok lassíthatják, de az újabb csapadékos időszak kedvezni fog számukra. Gyakori lehet már a nyár elején az olyan baktérium és gombafertőzések tünete növényeinken, amelyekkel csak nyár végén szoktunk találkozni.
A lisztharmatgombák jól ismert gazdanövényei közül kiemelhetők többek között a rózsafélék, az alma, a szőlő, a paprika, uborka, egres, vagy köszméte, tölgy, vadgesztenye és még hosszan sorolhatnánk azokat az érzékeny növényeket, amelyeken évről-évre megjelenik a kórokozó. A lisztharmat más-más faja fertőzi a különböző gazdanövényeket. Ezek a lisztharmatgombák, bár azonos rendszertani egységbe tartoznak, mégis eltérő életmódúak lehetnek.
A cseresznye és meggyfák alatt a talajban telel át a cseresznyelégy bábja. A legyek első repülése május első hetében kezdődött. A melegebb napokon számuk emelkedni fog. A védekezést a gyümölcsök megóvása és a nyű kártétel megelőzése érdekében el kell kezdeni és a megfelelő eredmény érdekében 7-10 naponta ismételni is szükséges! Az időjárás változékonysága és a hűvösebb éjszakák ellenére a kártevők tavasszal is gondot okozhatnak kertjeinkben.
A fakadást követően gyorsan fejlődnek a szőlő hajtásai. Ha a hideg éjszakák elmúltával állandósul a meleg tavaszi időjárás, akkor az első permetezéssel nem késlekedhetünk. Ha a levelek egy-egy tőkén gyengén fejlődnek, netalántán torzulnak, akkor azokat közelebbről is érdemes megvizsgálni. A rügyfakadás után a meleg napokon ezeket a nedv és szénhidrát dús hajtáskezdeményeket károsíthatják a szőlő levélatkák, vagy a szőlő tripszek. Az enyhe telek után nagy számban éledő kártevők akár súlyos gyengülést is okozhatnak a tőkén. Ezért időben be kell avatkozni.
Megrövidült hajtásokat, deformálódott leveleket, a leveleken apró tűszúrásnyi színevesztett foltokat vagy a leveleken jellegzetes gubacsokat okoznak a különböző atkafélék. Ezáltal gátolt a növény növekedése, levél vagy akár a virágzat, fürtkezdemény száradását is okozhatják ezek a kártevőfajok. Szabadszemmel nem vagy alig látható kártevőkről van szó, leggyakrabban a tüneteket tapasztalhatjuk. Általában a szőlőben, almában, zöldségek közül pl. a paprikában okoznak kártételt.
